Néprajzi Kiállítóterem

Kunhímzés

A kunok történetét, életét, kultúráját bemutató kiállításunk 2014 novemberében nyílt meg. 2015. április 20-ig látogatható.

Kunnak lenni a Nagykunságon élők tudatában annyit jelent, mint „konok, nyakas, kálvinista”, a szíken is megélő, összetartó, de azt is jelenti egyben, hogy a Kunságon lakó.

Napjainkban aligha lehet aktuálisabb téma az identitásnál. A 20. század végén megindult társadalmi folyamatok, a századfordulóra egyre erőteljesebbé váló globalizációs hatások felerősítették azt a különös történeti tudatot, ami az egykori Jászkun Kerületek lakóit jellemezte. Divatos kifejezés az identitás, azaz egy néprajzi csoport tudata, öntudata, önértékelése, az, ahogyan magát jellemzi, körülírja.

EMMI

A kuntudat mindig úgy forgott, forog közszájon, mint a magyar társadalmi tudat egyik része. A magyar kultúrába olvadt idegen elem oly módon integrálódott az itteni hagyományokhoz, hogy közben megtartott- elsősorban az átmenetei rítusoknak köszönhetően olyan elemeket, amelyek a kiállításban vázolt történeti körülmények között hagyományozódva máig fennmaradtak.

 

A kun műveltség archaikus rétegét képezik a nyelvemlékek, a népszokások. A szórvány nyelvemlékek többsége a pásztorkultúrához kötődően élt tovább. Itt említhetjük az árkány, csabak, cötkény, özön, köldök, kömöndörög, daku, tőzeg, csök szavakat. Ezek a kun eredetű szavak az élő nagykunsági nyelvet, a tájnyelvet színesítik, teszik egyedivé.

Népszokásaink között, a lakodalmas szokáskör és a temetkezési kultúra sajátos elemeit érdemes vizsgálni. A lakodalmas szokásrendben számos régi keleti szokáselem él, főként a házassági ajándékozásnál, a lakodalmas jelképeknél, így az almaszimbólumokban, a lakodalmas zászlóknál, a vőlegénytől a menyasszony számára megkívánt ajándékoknál.

Temetkezési kultúránkban a kun sajátosságának tekintik a kutatók a kurgánon álló, kezükben áldozati csészét tartó összobrokat, amik a kunok vándorlási területén a 7-11. századtól megtalálhatók.

Aki járatos a nagykunsági táplálkozási szokásokban tudja, hogy a karcagi birkapörkölt íze eltér a túrkeveitől, vagy a kisújszállásitól, de mind különbözik a Jászságban főtt birkatesttől. A Kunságon belefőzik a perzselt lábat és az állat fejét is, ami tiszteletbeli falatnak számít.

A Nagykunság díszítőművészetében a kunhímzés őrizte meg a keleti elemeket. Az alföldi magyarság viseletére hosszú ideig hatott a kun kaftános viselet. A szűrviselet ázsiai eredete bizonyított. A kunságra annyiban jellemző, amennyiben a rajta lévő díszítés sajátossá tette.

A Nagykunság népi kultúrájában számos olyan műveltségi elem őrződött meg, amely az egykori kun műveltség része volt. Beépült a magyar kultúrába, így annak különös színt adott, s egyben táplálta azt a sajátos történeti tudatot, ami a térség legfőbb jellemzője.

FacebookGoogle bookmarkTwitter

Keress bennünket a Facebook-on