Néprajzi Kiállítóterem

 

 

 

A kisújszállási Tájház a város egyik legrégibb lakóháza. Építését a családi emlékezet 1676-ig vezeti vissza. Tulajdonosa 1995-ig az Ábri család volt.

Tájházunkat a népi klasszicista stílus jellemzi. Ez a három szegletes épület, oszlopos ámbitussal rendelkezik nyeregtetővel ellátott. Valószínűleg a ház a város legszélső épülete lehetett, mert az épület hátsó része teljesen zárt. Az emlékezet szerint egykor, nagygazdaság tartozott a portához. Egy 1968-as fotón látható többek között istálló, kukoricagóré, pince, nagyobb ólak és kamrák is. Mára sajnos már csak a kukoricagóré és a kamrák maradtak fent a portán. Az eredetileg igen nagy telekből már csak néhány méteres udvar maradt.

 

A ház 1995 óta népi műemlékként funkcionál, 1997-től pedig megkapja a Tájház címet és szerepet. A látogatók számára a három szobás épület a 19. század végi parasztpolgári ízlést mutatja be. A tisztaszoba polgári bútorait Dr. Puskás Tamás (ügyvéd) ajánlotta fel. Ebben a helyiségben megtalálható a vetett ágy, polgári szekrénysorok, kanapé székekkel és asztallal. Középen egy téglapadlós konyha áll, pitvarral és a jellegzetes konyhai felszerelésekkel. A két kamra a ház ambitusára nyílik. Valószínűleg a nagyobbikban takarmányt és gazdasági eszközöket tároltak, a kisebbikben pedig a konyhához tartozó eszközöket, befőtteket, lekvárokat. A külső szoba berendezése arra utal, hogy idősebb személy is, mint pl. nagymama, nagynéni együtt élt a családdal. A konyhából fűtötték, csakúgy, mint a mára már nem látható nagykemencét a hátsó szobában, s ezekben tudtak az asszonyok sütni, főzni is. 

 

 

 

FacebookGoogle bookmarkTwitter

Keress bennünket a Facebook-on